Az üzleti életben, de különösen a pénzügyi területen a korrektséget és a bizalmat, a prudens magatartást tartom a legfontosabbnak.
Ha Önök megtisztelnek bizalmukkal, mi korrektséggel viszonozzuk.
Szijjártó Béla, ügyvezető
Ügyfeleink mondták:
Azzal tisztában voltunk, hogy a projektfinanszírozás bonyolult, összetett feladat. A banktól kapott újabb és újabb követelmények világossá tették számunkra, hogy azok teljesítése speciális szakértelmet kíván. Jó döntés volt a TopDirector 2001 Kft. megbízása, a projectet segítségükkel sikerre vittük.
Deák Gábor,
vezérigazgató, TVM ZRt.
vezérigazgató, TVM ZRt.
Mi egy egészségügyi beruházást indítottunk be. Orvos lévén nem szakterületem a projektmenedzsment, a forrásszerzés, a bankokkal való tárgyalás. A TopDirector 2001 Kft. mindezeket megelégedésünkre eredményesen megoldotta.
Dr. Veres Róbert, címzetes egyetemi tanár, SZEVERMED Kft.
Projektfinanszírozási szótár
Az alábbi projektfinanszírozási szótárral a projektfinanszírozási témához
és projektekhez kapcsolódó pénzügyi kifejezések megértésében szereténk
segítséget nyújtani.
ADSCR
Tervezett éves adósságszolgálati fedezeti mutató (Annual Debt Service Ratio)
Beruházási hitel:
az innovációt, a vállalkozások tevékenységének a bővítését, korszerűsítését, a munka hatékonyságát, egyszóval a vállalat versenyképességét hivatott javítani, hiszen bármilyen, a cég működését pozitív irányba befolyásoló fejlesztésre igényelhető.
Hitelbiztosítéki érték:
A 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet alapján: valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a jelzálog-hitelintézet által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek.
A hitelbiztosítéki érték megállapításának alapja a piaci érték, melynek meghatározására háromféle módszer alkalmazható:
a) a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés;
b) a hozamszámításon alapuló értékelés;
c) a költségalapú értékelés.
A hitelbiztosítéki érték megállapításának alapja a piaci érték, melynek meghatározására háromféle módszer alkalmazható:
a) a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés;
b) a hozamszámításon alapuló értékelés;
c) a költségalapú értékelés.
Kamatperiódus:
A hitel futamidején belül az a szakasz, mely alatt a felszámított kamat nem változhat. Ez nem jelenti egyben a törlesztő-részlet változatlanságát is, egy devizaalapú hitel esetében ugyanis a kamatváltozás az árfolyamhatáson keresztül a kamatperióduson belül is befolyásolja a törlesztő-részletet. A kamatperiódus végeztével a bank a piaci feltételek függvényében módosíthatja a kamatot, mely az új perióduson belül ismét változatlan lesz.
Pari passu:
Az adós szavatolja, hogy a hitelszerződésben vállalt pénzügyi kötelezettségei legalább azonos módon rangsoroltak más hitelezők követelésével, kivéve a jogszabályok alapján kötelezően figyelembe veendő kötelezettségeket.Az adós kötelezettséget vállal arra, hogy az eddig, illetve a jövőben felvett hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi, illetve jogi helyzetet más hitelezőknek. Továbbá ezen biztosítékok vagy kötelezettségvállalások más hitelezők részére nem nyújtanak kielégítési elsőbbséget.
Loan-to value:
hitelfedezeti ráta, hitel/érték aránya, ingatlan értékéhez viszonyítva mekkora hitelt veszek fel. Minél kisebb az arány, annál kedvezőbb a bank számára. Ez fejezi ki a fedezet arányát. Ingatlan értéke értékbecsléssel határozandó meg. Az értékbecslőt a bank jelöli ki.
Loan-to cost:
hitel/költség aránya, a project bekerüléséhez képest mekkora a felvett hitel. Ennek a maximumát határozzák meg, tipikusan cca. 70% lehet.
DSCR:
Adósságszolgálati fedezeti mutató, azt mutatja meg, hogy a bevétel- költség- adók teljesítésén felül, és az adósságszolgálati kötelezettség teljesítése után mennyi "eredmény" képződik. Ennek nagyobbnak kell lennie száz százaléknál.
DSRA számla:
Ez egy külön, minden előzőtől független, un. biztosítéki számla, melyen általában többhavi adósságszolgálati összegnek kell rendelkezésre állni. Amennyiben az adósságszolgálati számla nem nyújt fedezetet a törlesztésre, akkor ehhez a számlához nyúl a bank, melyet soron kívüli tulajdonosi befizetéssel fel kell tölteni.
Annuitás:
Az annuitás a hiteltermékek esetében annyit jelent, hogy a havi törlesztő-részlet a futamidő egésze (de legalább egy kamatperiódus) során állandó. A törlesztő-részlet alapvetően három elemből épül fel: a kamatból, a kezelési költségből és a tőketartozásból. Az annuitás jellegéből adódóan a futamidő elején az ügyfél túlnyomó részben kamatot és kezelési költséget fizet, a tőketörlesztése minimális. Ez az arány a futamidő végére megfordul, ekkorra túlsúlyba kerül a tőketörlesztés.
Projektfinanszírozás:
olyan rövidebb vagy hosszabb lejáratú konstrukció, ahol a hitel visszafizetésének forrása a finanszírozott projekt megvalósulását követően, annak folyamatos cash-flow-jából képződik.
Egyéb pénzügyi és befektetési szakkifejezések szótára
Államkötvény
Éven túli lejáratú hosszabb futamidejű, kamatozó értékpapír állampapír. Valamely ország kormánya vagy jegybankja által kibocsátott, annak visszafizetési garanciáját (ami a tőkére és az állampapír által fizetett kamatokra vonatkozik) tartalmazó értékpapír. Fajtáját tekintve két nagy csoportjukat különböztetjük meg, az államkötvényeket és kincstárjegyeket (diszkont kincstárjegy és a kamatozó kincstárjegy).
Államkötvények jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek forgalomba. Van változó és fix kamatozású. Fixnél már kibocsátáskor meghirdetik a kamatot., évente kétszer fizetik, de új kibocsátásúnál már csak egyszer. Tőkét lejáratkor fizetik vissza. Alapcímlet 10eFt. Új sorozatok dematerializált . A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor rögzítésre kerül a kamatfizetési periódus és a kifizetendő kamat nagysága. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kamat mértéke mindig az aktuális kamatfizetési periódusra ismert. A kibocsátás aukciók keretében történik. A kötvénysorozatok bevezetésre kerülnek a bétre . ÁKK=államadósság kezelő központ. Az MKB elsődleges forgalmazó.
Az államkötvények az adott ország tőzsdéin általában automatikusan jegyzésre kerülnek, kamatozásuk - az elvileg teljes garancia miatt - legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké. Magyarországon 1983-84-ben bocsátott ki a költségvetés 10, illetve 4 %-os kamatozású államkötvényeket, amelyeket a vállalatok kötelezően jegyeztek le. Ezt követően 1991 októberében jelent meg az első új ~ (1994/A), amelynek induló kamata 37 % volt. A magyar államkötvények mintegy kétharmada fix, egyharmada változó kamatozású.
Államkötvények jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek forgalomba. Van változó és fix kamatozású. Fixnél már kibocsátáskor meghirdetik a kamatot., évente kétszer fizetik, de új kibocsátásúnál már csak egyszer. Tőkét lejáratkor fizetik vissza. Alapcímlet 10eFt. Új sorozatok dematerializált . A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor rögzítésre kerül a kamatfizetési periódus és a kifizetendő kamat nagysága. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kamat mértéke mindig az aktuális kamatfizetési periódusra ismert. A kibocsátás aukciók keretében történik. A kötvénysorozatok bevezetésre kerülnek a bétre . ÁKK=államadósság kezelő központ. Az MKB elsődleges forgalmazó.
Az államkötvények az adott ország tőzsdéin általában automatikusan jegyzésre kerülnek, kamatozásuk - az elvileg teljes garancia miatt - legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké. Magyarországon 1983-84-ben bocsátott ki a költségvetés 10, illetve 4 %-os kamatozású államkötvényeket, amelyeket a vállalatok kötelezően jegyeztek le. Ezt követően 1991 októberében jelent meg az első új ~ (1994/A), amelynek induló kamata 37 % volt. A magyar államkötvények mintegy kétharmada fix, egyharmada változó kamatozású.
Állampapír
Az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Fajtái:
Az egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírokat kincstárjegyeknek, az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírokat államkötvényeknek nevezzük. Minden állampapírnál (összeghatártól függetlenül) a tőke visszafizetésére és a kamatfizetésekre érvényes az állami garancia. Minden papír alapcímlete 10 000 Ft. A kincstári takarékjegy kivételével minden állampapír sorozat nyilvántartása és forgalmazása értékpapírszámlán történik.
Az állampapírok legalapvetőbb csoportosítási módja a kamatozás szerinti: vannak fix és vannak változó kamatozású papírok. Fix kamatozású állampapír esetén a befektető már a vásárlás pillanatában pontosan tudja, hogy a papír neki milyen pénzáramlásokat - kamatfizetéseket és lejáratkori törlesztést - fog jelenteni a jövőben. A változó kamatozású papírok kifizetései nem ismertek a vásárlás pillanatában, mivel ezek kamatozása rendszeresen - általában félévente - változik a futamidő alatt. Ezen papírok kamata valamilyen más piaci mutatóhoz - rövid futamidejű kamatlábhoz, inflációhoz - kötött, ez az, ami garantálja, hogy mindig a piacihoz közeli kamatot lehet velük elérni.
Jelenleg a következő állampapírokhoz juthatnak hozzá a befektetők: államkötvény, kamatozó kincstárjegy, diszkont kincstárjegy, kincstári takarékjegy
Fajtái:
Az egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírokat kincstárjegyeknek, az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírokat államkötvényeknek nevezzük. Minden állampapírnál (összeghatártól függetlenül) a tőke visszafizetésére és a kamatfizetésekre érvényes az állami garancia. Minden papír alapcímlete 10 000 Ft. A kincstári takarékjegy kivételével minden állampapír sorozat nyilvántartása és forgalmazása értékpapírszámlán történik.
Az állampapírok legalapvetőbb csoportosítási módja a kamatozás szerinti: vannak fix és vannak változó kamatozású papírok. Fix kamatozású állampapír esetén a befektető már a vásárlás pillanatában pontosan tudja, hogy a papír neki milyen pénzáramlásokat - kamatfizetéseket és lejáratkori törlesztést - fog jelenteni a jövőben. A változó kamatozású papírok kifizetései nem ismertek a vásárlás pillanatában, mivel ezek kamatozása rendszeresen - általában félévente - változik a futamidő alatt. Ezen papírok kamata valamilyen más piaci mutatóhoz - rövid futamidejű kamatlábhoz, inflációhoz - kötött, ez az, ami garantálja, hogy mindig a piacihoz közeli kamatot lehet velük elérni.
Jelenleg a következő állampapírokhoz juthatnak hozzá a befektetők: államkötvény, kamatozó kincstárjegy, diszkont kincstárjegy, kincstári takarékjegy
Befektetési alap
A befektetési alapok kis- és nagybefektetők által befizetett, és így nagy tőkévé vált megtakarításai, amiket az alapkezelők profi pénzügyi szakemberei kezelnek. A befektetési alapkezelő a befektetők kisebb összegű megtakarításait egy nagy vagyontömegben, a befektetési alapban gyűjti össze, majd az így összegyűjtött vagyontömeget a kezelési szabályzatban megfogalmazott elvek szerint, a befektetők megbízásából és azok érdekében kezeli. Ennek során a befektetési alap kezelője kihasználja a méretgazdaságosság, a költséghatékonyság és a kockázatmegosztás (diverzifikáció) nyújtotta előnyöket, amikből a befektetés hozamán keresztül az alap befektetői részesednek. A befektetők pénzüket befektetési jegy vásárlásával helyezhetik el a befektetési alapokban. Az alap kezelésének költségei, valamint az elért hozam a befektetők között az alapban birtokolt tulajdonrészeik alapján oszlanak meg. A befektetési alapban lévő befektetések jellege szerint értékpapír- és ingatlanalapokat, a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján nyíltvégű és zártvégű alapokat, míg az alapok portfoliójának összetétele szerint pénzpiaci-, kötvény-, vegyes, részvény-, származtatott termékekbe fektető alapokat, illetve hazai és nemzetközi alapokat különböztethetünk meg.
Befektetési alapkezelő
Egy befektetési alap működtetésével megbízott cég. A törvények számos feltételt támasztanak, az alapkezelő cégek elé (alaptőke, személyi-tárgyi feltételek, stb.) a befektetők védelme érdekében.
BUBOR
Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. A Magyar Nemzeti Bank állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Ezt az irányadó kamatlábat minden nap közzéteszik. A magyar bankközi pénzpiac hivatalos kamatlába. A BUBOR azt a kamatlábat jelzi, amin a bankok különböző futamidőkre pénzt adnak kölcsön egymásnak. A kamatláb értékét minden banki napon 1 naptól 1 évig terjedő futamidőkre állapítják meg és teszik közzé. A BUBOR fontos sarokmértékként szolgál a vállalati hitelezésben is, ahol a hitelek kamatlábát a kereskedelmi bankok gyakran ehhez mérten (BUBOR + X%) adják meg. A világ pénzpiacain szintén léteznek hasonló bankközi kamatlábak, mint például a londoni LIBOR vagy az euró zónában érvényes EURIBOR.
Cash-flow
Pénzáramlás, pénzfolyam. Egy kimutatás, amely a pénzeszközökben bekövetkezett változásokat mutatja be.
Diszkont értékpapír
Olyan kötvény típusú értékpapír, amelyet névérték alatt lehet megvásárolni és lejáratkor a névértéket fizetik a tulajdonosnak, így a névérték és a kibocsátási érték különbözete adja a nyereséget.
Diszkont Kincstárjegy:
Legfeljebb egy éves futamidejű értékpapír, melyet jelenleg 3, 6 és 12 hónapos lejárattal bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. A 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra minden héten kedden, 6 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukcióra minden páratlan héten szerdán, 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukcióra pedig minden páratlan héten csütörtökön kerül sor. Névértéknél alacsonyabban bocsájtják ki. Pl. egy 10ezres névértékűt 9.750 forintért, lejárat 90 nap múlva. Nyereségünk 2,5/97,5*100=2,564% a 90 napra. 2,564*4=10,25% egy évre. Mivel a papírt diszkont áron vesszük, nyereségünk 250 Ft. Ezért a nyereséget osztjuk a papír árával: 250/9750. hozamszámításnál a nyereséget, tehát a 2,564%-ot szorozzuk 360-al és osztjuk 90 nappal=10,256.
Kamatot százalékosan adjuk meg, a tőkén felül kapjuk. Hozam a befektetésen elért nyereség és éves szintre szokták megadni.
Diverzifikált portfolió
Különböző típusú, hozamú, kockázatú és lejáratú befektetések kosara, amely a kockázat és hozam esetleges ingadozását, likviditás hiányát jelentősen lecsökkentheti.
EBKM
Egységesített betéti kamatlábmutató.
Valamely betétnek/befektetésnek a valós, éves hozamát jelző mutató. Ezt minden bank azonos módszer szerint köteles számítani.
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam)
Az alap nettó eszközértékét elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával kapjuk az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, ami a befektetési jegyek aktuális forgalmazási árfolyamának alapjául szolgál. Ahhoz, hogy egy befektetési alapban lévő befektetésünk aktuális értéke meghatározható legyen, az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szorozni a birtokunkban lévő befektetési jegyek darabszámával.
Életjáradék
A biztosított részére élete végéig havi, vagy éves rendszerességgel fizetett összeg.
Értékpapír
Vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat, melynek birtoklása elengedhetetlen a követelés érvényesítéséhez. Az értékpapírok átruházhatóak (forgathatóak).
Értékpapíralap:
Olyan befektetési alap, amely tőkéjét nyilvános kibocsátású értékpapírokban, zárt kibocsátású államkötvényekben, kárpótlási jegyben és egyéb pénzügyi eszközök (például: határidős ügyletek, opciók) tartja. Olyan befektetési alap, melynek portfolióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek, stb.), bankbetétek alkotják. Látható tehát, hogy az értékpapíralap nem kizárólag értékpapírokba fekteti a befektetők vagyonát, azonban - eltérően az ingatlanalapoktól - ingatlanokba nem fektet.
Értékpapírszámla
A dematerializált (fizikailag nem létezo) értékpapírok nyilvántartásának módja. Az értékpapír csak az adott számlán létezik.
Faktorálás
Követelés megvásárlása. Követelés (szerződés szerint járó bevétel) harmadik fél által történő megvásárlására vonatkozó ügylet.
Garantált alap
Olyan befektetési alap, melyhez tőkvédelem, esetlegesen hozamvédelem is kapcsolódik.
Indexálás(Értékkövetés)
A kezdeti biztosítási összegnek biztosítási évfordulóként a szerződési feltételekben meghatározott indexszel való növelése. Célja, hogy a pénz vásárlóerejének csökkenését (az inflációt) ellensúlyozza.
Ingatlanalap
Az ingatlanalapok közvetlen ingatlanbefektetéseket eszközölnek, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek kivételével nem is vásárolhatnak. Olyan befektetési alap, amely tőkéjét legalább 10 ingatlanban tartja. Ideiglenesen szabad pénzeszközeit készpénzben, bankbetétben, kincstárjegyben tarthatja. Az értékpapíralapok mellett a befektetési alapok portfolió struktúra szerinti másik nagy csoportja. Az ingatlanalapok portfoliójában az ingatlanok mellett szerepelhetnek még látra szóló és lekötött bankbetétek, és egy évnél nem hosszabb lejáratú állampapírok. Az ingatlanalapok kockázatukat tekintve a kötvény és a vegyes alapok között helyezkednek el, hozamukat az ingatlanok értéknövekménye mellett azok hasznosításának (bérbeadás) bérleti díj bevételeiből, valamint ingatlanfejlesztési tevékenység hasznaiból biztosítják befektetőiknek. Az ingatlanalapok az ajánlott minimális befektetési időtáv szerint középtávra, azaz minimálisan 2-3 évre ajánlott befektetések
Intézményi befektető
Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalatok és a lakosság megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőinek számítanak. Az intézményi befektetők csoportjába a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, biztosító részvénytársaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magán-nyugdíjpénztár, Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Jelzáloghitel
Adós által felajánlott, valamilyen jelzálogtárgy által fedezett hitel. Jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a jelzálogbank egy meglévő hitelállományának finanszírozása céljából bocsát ki. Biztonságosnak számító befektetés, ami az államkötvényekkel ellentétben nem az állam, hanem egy adott bank visszafizetési garanciáját tartalmazza. A befektetési alapok közül jelzáloglevelekbe főleg a kötvényalapok valamint a vegyes alapok fektetnek be.
Jelzáloglevél
A jelzálogbank egy meglévo hitelállományának finanszírozására, a jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír.
Kamatozó Kincstárjegy
Cégek és magánszemélyek által egyaránt vásárolható, bemutatóra szóló, állam által kibocsátott korlátozás nélkül átruházható értékpapír. Egy éves futamidejű, fix kamatozású, jegyzés útján kerül értékesítésre. Inkább a lakossági megtakarítások összegyűjtésében jelentős. A lejárat előtt nem váltható vissza, másodlagos piaca - a sorozatok tőzsdei bevezetése ellenére - nem jelentős, bár az ÁKK naponta jegyez rájuk árfolyamot. A kéthetes jegyzési időszak első hetében diszkonttal (a névértéknél alacsonyabb áron), a második héten névértéken vásárolható meg. A kamatozás kezdőnapja a jegyzési időszakot követő hét keddje, ennek megfelelően a konstrukció lejárata szerdára esik.
Kötvény
Hitelviszonyt megtestesítő okirat. Állandó és előre meghatározott kamatozású és lejáratú értékpapír, amelynek a visszafizetése meghatározott ütemezés szerint történik az esedékes kamatokkal. A kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a kötvény névértékének megfelelő, a kötvény vásárlójától felvett hitelt a kötvény lejáratakor visszafizeti, továbbá egy előre rögzített kamatot is fizet. A rögzített kamatok miatt a kötvény hozama ismert, a kereslet/kínálat által meghatározott kötvényárfolyam a gazdaság globális helyzetétől, a kamatviszonyoktól és inflációs várakozásoktól függ. A viszonylag kiszámítható hozam és a hozamelvárások tipikusan lassabb változása miatt a kötvényárfolyamok viszonylag kevéssé ingadoznak: csökkenő kamatok mellett a magas kamatozású régi kötvények felértékelődnek, míg növekvő kamatelvárások esetén a kötvények árfolyama csökken.
Kötvényalap
Befektetési alap, amely túlnyomó részt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapírt, vállalati kötvényeket) és betétjellegű eszközöket vásárol. A kötvényalap eszközeinek döntő részét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban (államkötvény, vállalati kötvény, jelzálogkötvény) és betétjellegű befektetésekben tartja. A kötvényalapok összetételüknél fogva kisebb kockázatúak, mint a részvény vagy a vegyes alapok, hosszabb távon a bankbetéteknél nagyobb hozamot érhetnek el. A kötvényalapok jellemzően a hosszabb távú - több éves időhorizontú.
Letéti jegy
Hitelintézetek által kibocsátható, bemutatóra szóló forrásgyűjtő értékpapír, melynek maximális lejárati ideje 3 év.
LIBOR
A LIBOR (London Interbank Offered Rate azaz londoni bankközi kamatláb) az a kamatláb, amit a londoni tőkepiacon a bankok közötti műveletekben használnak, tehát amelyen nemzetközi bankok Londonban egymásnak hitelt adnak.
Lombardhitel
Értékpapír fedezet mellett nyújtott hitel. A lombard hitel felvétele megfelelő megoldást jelenthet, amennyiben a befektetőnek hirtelen készpénzre van szüksége, és nem szeretne a befektetési jegyeitől megválni egy olyan időpontban, amikor a befektetés pillanatnyi árfolyama kedvezőtlen. A felvehető lombard hitel nagysága főleg az alap árfolyamának volatilitásától függ, a magasabb kockázatú alapok (részvényalap) átlagos beszámítási aránya az aktuális napi árfolyam 70 százaléka körül mozog, míg a legalacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapok befektetési jegyeit a napi árfolyam 95-100%-án veszik fedezetbe.
Nemzetközi alap
Olyan befektetési alap, amely elsősorban a fejlett országok értékpapírpiacain fektet be.
Nettó eszközérték
A nettó eszközérték a befektetési alap portfoliójának az alapot terhelő költségekkel csökkentett és követelésekkel növelt értéke. Kiszámítása során a letétkezelő a kezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint értékeli az alap portfoliójában lévő eszközöket, levonja az alapot terhelő kötelezettségeket (alap- és letétkezelői, felügyeleti díj, megvásárolt, de még ki nem fizetett értékpapírok vételára stb.) és hozzáadja az alap követeléseit (ilyen az eladott értékpapírok még be nem folyt ellenértéke).
Nettó hozam
A befektetési alap nettó hozama egy olyan hozam, amely a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete. Így például az alap és letétkezelői díj, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjak a nettó hozamból már levonásra kerültek. A befektetési alap nettó hozamától különbözik a befektetés nettó hozama, mely a befektetési alap nettó hozamát mutatja a forgalmazási díjakkal csökkentve (vételi és visszaváltási jutalék).
Névérték
Az értékpapír névértéke az a pénzösszeg, amelyre szólóan az értékpapírt kiállították. A kötvények esetében a névérték az adós által kölcsönzött pénzeszközökkel egyezik meg, és fel van tüntetve minden kötvényen. Ezt az összeget kell a kötvénytulajdonos (hitelező) részére kifizetni esedékességkor, ezért nevezzük névértéknek vagy nominális értéknek. Részvények esetében a névértékre vetítve kerül kifizetésre a részvénytulajdonosokat megillető osztalék. A részvények piaci árfolyama jelentősen eltérhet a névértéktől, míg a kötvényeké kisebb mértékben.
Nyíltvégű befektetési alap
Határozatlan időre létrejött befektetési alap, amely az általa összegyűjtött pénzeket fekteti be. Bármikor lehet bele befizetni, és bármikor ki is vonható a befektetés aktuális értéke. Olyan befektetési alap, amelynél az alap futamideje alatt a befektetők bármikor vásárolhatnak az alap befektetési jegyeiből és bármelyik forgalmazási napon vissza is válthatják azokat, biztosítva ezzel a befektetés hozamát. A befektetési jegyek visszaválthatóságát a befektetők részére törvény garantálja, amely kötelezi a forgalmazót, hogy nyilvános, nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre a forgalmazási idő alatt köteles azonnal visszaváltási megbízást elfogadni. A forgalmazónak a visszaváltást értékpapíralap esetében legkésőbb a megbízást követő 3 forgalmazási napon, míg ingatlanalap esetén 90 forgalmazási napon belül teljesítenie kell.
Opciós díj
Az opciós ügyletben a vételi vagy eladási jog megszerzésért fizetett díj. Amennyiben egy alap kezelője vételi opciós jogot vásárol (azaz jogot szerez arra, hogy egy adott befektetést a jövőben megvásárolhasson), csak akkor fog élni a vételi jogával, ha a befektetés jövőbeli pillanatnyi árfolyama magasabb, mint az opciós szerződésben rögzített árfolyam. Ha az árfolyam ennél alacsonyabb, akkor a befektetési alapkezelő eláll a vételi szándékától, ilyenkor egyedüli vesztesége a kifizetett opciós díj.
Opciós ügylet
Az opciós ügylet keretében a vevő opciós díjat fizet, így jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott napon (európai típusú opció) a szerződés tárgyát képező befektetést meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció). Az opció eladója pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció), illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. Az opciós ügyletekkel a befektetési alapok kezelői díj ellenében a jelenben rögzíthetik például egy jövőbeli részvényvásárlás árfolyamát (egy részvényre szóló vételi opció), amennyiben annak árfolyam-emelkedésére számítanak, vagy ugyanígy biztosíthatják egy, az alap portfoliójában lévő részvény eladási árfolyamát, ha annak csökkenésére számítanak.
Pénzpiaci alap
Olyan befektetési alap, amely a tőkét éven belüli lejáratú állampapírokba, valamint bankbetétekbe és néha készpénzbe fekteti be. Olyan kötvény- vagy betétjellegű eszközöket tartó alapfajta, mely portfóliójának átlagos futamideje nem haladja meg a 6 hónapot. A pénzpiaci alap részvényt egyáltalán nem tarthat, így a legkevésbé kockázatos, hiszen teljesítményét alig érintik a kötvénypiaci hozamváltozások vagy a tőzsdei pánikok. Tekintettel a kötvények futamidejével növekvő kamatlábkockázatra, a pénzpiaci alapban található kötvények hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági környezet esetleges kedvezőtlen változása legkevésbé ezen alaptípus árfolyamát érinti. Az alacsony kockázattal egyidejűleg természetesen a pénzpiaci alapok várható hozama alacsonyabb, mint a kötvény-, részvény- vagy vegyes alapoké. Pénzpiaci Alapot akkor ajánljuk, ha lekötés nélkül, akár néhány napra akarja elhelyezni megtakarításait, mert tetszőlegesen - rövidtávon is - a lekötött bankbetéteket és a rövid lejáratú magyar állampapírokat megközelítő versenyképes, kiszámítható hozamot biztosít Önnek.
Portfolió
Egy befektető tulajdonában lévő különböző típusú értékpapírok összessége, valamint azok összetétele. . Portfoliónak nevezhető például a befektetőktől összegyűjtött, befektetési alapban található és az alap kezelője által befektetett vagyontömeg is (lásd. befektetési alap portfoliója). A portfolió jellegű befektetések elsődleges előnyei a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció) és a méretgazdaságosság-költséghatékonyság elveinek megvalósítása
Részvény
A részvénytársaság alapításakor vagy alaptőkéje megemelésekor kibocsátott értékpapír, amely igazolja az alaptőkében való részvételt és feljogosít az arányos nyereség (osztalék) arányos részére. Részesedést, vagyoni jogot fejez ki valamely vállalatban, vállalkozásban. A kereslet/kínálat által meghatározott részvényárfolyam a vállalat jövőbeli helyzetének, profitkilátásainak megítélésétől függ, jobban ki van téve az aktuális gazdasági történéseknek, így az árfolyam-ingadozásoknak. A nagyobb jövőbeli bizonytalanság, a kisebb változásokra is érzékeny profittermelő képesség miatt a részvényárfolyamok jelentősebben ingadozhatnak, ugyanakkor iparági fellendülés esetén igen magas hozamok is elérhetők.
Részvényalap
A részvényalap portfoliójának minimálisan 50 százalékát tartósan részvények alkotják, így ez az alaptípus magas kockázatú befektetésnek számít. A magas részvényarány miatt az ilyen típusú alapok árfolyamának ingadozása (volatilitása) magasabb, mint a pénzpiaci, kötvény- vagy vegyes alapoké. Tekintve azonban, hogy a részvénypiacok teljesítménye hosszú távon felülmúlja a kötvénypiacok teljesítményét, a részvényalapokkal elérhető hozam is nagyobb, mint a kisebb kockázatú alaptípusok várható hozama. Bár a részvényalapok gyakorlatban ugyanúgy használhatók rövid távú részvénypiaci spekulációkra, mint az egyes részvények, kockázatosságuk (magas volatilitásuk) miatt a kötvény- és vegyes alapokénál is hosszabb távra, minimálisan 3-5 évre ajánlott befektetések.
Részvényárfolyam-kockázat
A részvényeket vásárló befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a gazdasági környezet, az adott ágazat jellemzői, valamint a társaság gazdálkodási eredményei rövidebb vagy hosszabb ideig kedvezőtlen változásokat mutatnak, amelynek eredményeként a részvény árfolyama csökkenhet. Így előfordulhat, hogy amikor a befektető el akarja adni a részvényét, ezt a vételinél alacsonyabb árfolyamon teheti meg, azaz kedvezőtlen esetben kénytelen veszteséget elkönyvelni. A részvényeket jellemző magasabb kockázattal magyarázható, hogy a részvénybefektetések tartását hosszabb távra, minimálisan 3-5 évre ajánlják.
Technikai kamatláb
Az a kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítás díjának matematikai meghatározásakor a díjak jövőbeni hozamánál minimálisnak tekint és egyben garantálja.
THM
Teljes Hiteldíj Mutató. A hitelajánlatok összehasonlíthatóságára létrehozott mutató, amely az alapkamaton felül egyéb járulékos díjakat is tartalmaz. Ezek például a kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, stb.
Unit-linked biztosítás
Befektetési egységekhez kapcsolt biztosítás. A befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi.
Váltó
Szigorú formai követelményekhez kötött, követelést megtestesítő értékpapír. Az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.
Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.
Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak (jelenleg nem túl gyakori), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizet, hanem váltót bocsát ki, amelyben elismeri az áruért a tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállal. A váltó alaki megjelenésére, és kibocsátására külön jogszabály vonatkozik, amely egy nemzetközi egyezményen alapul (Genfi Váltójogi Egyezmény, 1930. Magyarországon kihirdette az 1965. évi 1. tvr.). A váltó értékpapírnak minősül, önállóan megtestesíti a követelést. Kiállításához nem kell sem közjegyző, sem bíróság. A szerződő felek minden külön segítség vagy ellenjegyzés nélkül kiállíthatnak váltót.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.
Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak (jelenleg nem túl gyakori), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizet, hanem váltót bocsát ki, amelyben elismeri az áruért a tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállal. A váltó alaki megjelenésére, és kibocsátására külön jogszabály vonatkozik, amely egy nemzetközi egyezményen alapul (Genfi Váltójogi Egyezmény, 1930. Magyarországon kihirdette az 1965. évi 1. tvr.). A váltó értékpapírnak minősül, önállóan megtestesíti a követelést. Kiállításához nem kell sem közjegyző, sem bíróság. A szerződő felek minden külön segítség vagy ellenjegyzés nélkül kiállíthatnak váltót.
Vegyes alap
Olyan befektetési alap, melynek portfoliójában kötvények, részvények és pénzpiaci eszközök (számlapénz és betétjellegű eszközök) is szerepelnek, de tartósan egyiknek sincs meghatározó súlya. A BAMOSZ befektetési alapok típusaira vonatkozó meghatározása alapján a vegyes alap részvényhányada 10 és 50 százalék közötti lehet. Ez az alaptípus kockázatát tekintve - vegyes összetételénél fogva - a kötvény- és a részvényalapok között helyezkedik el, jellemzően közép és hosszú távra, minimálisan 3 évre ajánlott befektetés.
Volatilitás
Más befektetésekhez hasonlóan a volatilitás a befektetési alapok esetében is az árfolyam ingadozásának mértékét tükröző jelzőszám. Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.
Záloglevél
Ingatlanfedezetű kamatozó értékpapír.
Zártvégű befektetési alap
Olyan befektetési alap, mely alap befektetési jegyeinek jegyzésében és tulajdonlásában csak egy előre meghatározott befektetői kör vehet részt. A lehetséges befektetők körét a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell. A zártkörű befektetési alap befektetői köre az alap futamideje alatt változhat, ehhez a már meglévő befektetők mindegyikének írásos beleegyező nyilatkozata és a kezelési szabályzat módosítása szükséges.
A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba.
Jó tudni:
Hozam és névleges kamat
A kötvényekkel kapcsolatban fontos megkülönböztetni egymástól a kamat és a hozam fogalmát. A kötvény névleges avagy nominális (számszerű) kamata azt az összeget mutatja meg, amelyet a kötvény kibocsátója köteles megfizetni a kötvény tulajdonosának, a névértéken felül. A kötvény hozama ellenben azt mutatja meg Önnek, hogy a befektetésével Ön évi hány százalék jövedelemre tesz szert valójában, azaz a kötvény értéke hány százalékkal növekszik a befektetett összegre vetítve. Így a hozam a kötvény kamata mellett függ a kötvény vételárától, azaz árfolyamától is.
A hozam akkor egyezhet meg a névleges kamattal, ha Ön a kötvényt kibocsátáskor a névértéken (azaz 100%-os árfolyamon) vásárolja meg és a kötvényt a lejáratig megtartja. Más esetben a hozam általában különbözik a névleges kamattól. Pl. ha Ön kibocsátáskor a névértéknél olcsóbban - úgynevezett diszkonttal - vásárolta a kötvényt, és azt a lejáratig megtartja, akkor a névleges kamaton felül árfolyamnyereséghez is jut, ezért a kötvényből származó hozama magasabb lesz, mint a névleges kamat.
Árfolyam - hozam kapcsolata
Minél magasabb a hozam, annál többen szeretnének pénzt befektetni, de annál kevesebben kívánják a befektetésüket eladni vagy hitelt felvenni. A piaci hozamszint az a szint, amelyen a befektetni kívánt pénz és a felvenni kívánt pénz mennyisége a piacon egyensúlyba kerül. A piaci hozamszint a futamidőtől függően más és más lehet, így pl. beszélhetünk egy napos, egy hónapos, egy éves, két éves stb. piaci hozamról. A piaci hozamszint mértéke folyamatosan változik olyan tényezők hatására, mint pl. A makrogazdasági környezet (infláció, államháztartási és fizetési mérleg hiány, stb) vagy a kötvény kibocsátója fizetőképességének alakulása. A napi változás általában kicsi, nem nagyobb, mint néhány század vagy kiugró esetben néhény tized százalék, ami azonban a kötvény árfolyamában a hátralévő futamidő hosszúságától függően már nagyobb - szélsőséges esetben akár a fél-egy százalékot megközelítő - változást is okozhat. A piacon a kötvények árfolyama mindig arra a szintre áll be, amely mellett a kötvény lejáratig tartó hozama megegyezik a piaci hozamszinttel, hiszen alacsonyabb hozam mellett nem akadna vevő a papírra, magasabb hozam mellett pedig eladót nem találnánk rá. A kötvények piaci ára ezért a futamidő során naponta változik, mégpedig ellentétes irányban, mint amerre a piaci hozamszint.
Befektetési időszakra jutó hozam
Amikor a kötvény mai (piaci) hozamáról beszélünk, akkor a hozamot mától a futamidő végéig szóló időszakra értelmezzük, a kötvény mai piaci árfolyamával számolva. Ön a futamidő alatt bármikor megvásárolhatja a kötvényt, majd még a lejárat előtt el is adhatja azt. Ebben az esetben Önt a vétel és az eladás közötti időre jutó hozam (az ún. befektetési időszakra jutó hozam) is érdekelni fogja. A befektetési időszakra jutó hozamot az határozza meg, hogy Ön mennyiért vásárolta meg a kötvényt, a tartási idő alatt mennyi kamatot kapott rá a kibocsátótól, milyen árfolyam sikerült eladnia. Ha a vétel és az eladás között a piaci hozamszint nő, akkor a befektetési időszakra jutó hozam alacsonyabb lesz, mint az a hozam, amelyen Ön a kötvényt vette, és viszont.
Miért és hogyan hat a piaci hozamszint változása a kötvények árfolyamára?
Tegyük fel, hogy Ön valamikor névértéken vásárolt egy 100.000 Ft címletű, két év futamidejű, fix kamatozású, évente 10% kamatot fizető kötvényt. (A 10 %-ot hívjuk a kötvény névleges avagy nominális kamatának.) Egy év elteltével, amikor Ön megkapta az első év után járó 10.000 Ft kamatot, az egy éves futamidőre szóló piaci hozamszint már csak 7% volt. Ez azt jelenti, hogy aki ekkor akarta egy évre befektetni a pénzét, már csak olyan lehetőségeket talált, amelyek 7%-os hozamot hoztak.
Mennyit ért ekkor az Ön - most már csak 1 éves hátralévő futamidejű - 7% kamatot fizető kötvénye?
Nyilván annyit, amilyen árfolyam mellett a kötvény hozama éppen 7% lesz. A kötvény a lejáratakor 110.000 Ft-ot fizet a tulajdonosának (100.000 Ft tőkét + 10.000 Ft kamatot). Azt az összeget keressük tehát, amelyet 7%-kal megnövelve éppen 110.000 Ft-ot kapunk, azaz a kötvény 102.803 Ft-ot ért (102.803* 107%= 110.000). A kötvény vásárlója ugyanis 102.803 Ft-ot fizetve a kötvényért, és azt a lejáratig megtartva, ugyanúgy 7197 Ft (7%) hozamhoz jut, mintha bárhol máshol helyezett volna el 102.803 Ft-ot egy évre, 7%-os kamatra.
Ön nem tartotta meg a lejáratig a kötvényt, hanem az első év után eladta 102.803 Ft-ért, ezzel a 10.000 Ft kamaton felül 2803 Ft árfolyamnyereséghez, összesen 12.803 Ft jövedelemhez jutott. Mivel Ön 100.000 Ft-ot fektetett be, a kötvényéből a piaci árak kedvező alakulása miatt végül összesen mintegy 12,8%-os éves hozamhoz jutott (ez a korábban említett befektetési időszakra jutó hozam)!
Látható tehát, hogy hiába volt fix kamatozású az Ön kötvénye, Ön csak a teljes két évre szóló hozamot ismerhette előre (évi 10%). A kötvény vásárlásakor nem tudhatta, hogy végül mekkora jövedelemre fog szert tenni, ha arra kényszerül, hogy a kötvényt a futamidő lejárata előtt adja el, hiszen a vásárláskor még nem láthatta előre, hogy milyen árfolyamon sikerül majd értékesítenie a kötvényt.
Mi az összefüggés a kockázat és a hozam között?
Bármilyen befektetésről legyen is szó, hozamának nagyságát kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják előre nem látható, véletlen események. A kockázatosabb befektetések (pl. részvények) erősebben ki vannak téve véletlen hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (pl. rövid lejáratú állampapírok).
Általános nézet - amelyet a múltbeli adatok is alátámasztanak-, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama. A várható hozam azt fejezi ki, hogy az adott típusú befektetésektől hosszú távon, éves átlagban mekkora jövedelemre számíthatunk. Minél kockázatosabb azonban egy befektetés, annál nagyobb eséllyel és mértékkel fog az Ön egyedi befektetésének hozama eltérni - pozitív vagy negatív irányban- a várható hozamtól! Az egyedi befektetés kockázatát növeli, ha a befektetést a megszerzését követő rövid időn belül kívánja értékesíteni, így a legtöbb befektetés esetében a hosszú távú gondolkodás és befektetői szemlélet a kifizetődőbb.
A kötvényekkel kapcsolatban fontos megkülönböztetni egymástól a kamat és a hozam fogalmát. A kötvény névleges avagy nominális (számszerű) kamata azt az összeget mutatja meg, amelyet a kötvény kibocsátója köteles megfizetni a kötvény tulajdonosának, a névértéken felül. A kötvény hozama ellenben azt mutatja meg Önnek, hogy a befektetésével Ön évi hány százalék jövedelemre tesz szert valójában, azaz a kötvény értéke hány százalékkal növekszik a befektetett összegre vetítve. Így a hozam a kötvény kamata mellett függ a kötvény vételárától, azaz árfolyamától is.
A hozam akkor egyezhet meg a névleges kamattal, ha Ön a kötvényt kibocsátáskor a névértéken (azaz 100%-os árfolyamon) vásárolja meg és a kötvényt a lejáratig megtartja. Más esetben a hozam általában különbözik a névleges kamattól. Pl. ha Ön kibocsátáskor a névértéknél olcsóbban - úgynevezett diszkonttal - vásárolta a kötvényt, és azt a lejáratig megtartja, akkor a névleges kamaton felül árfolyamnyereséghez is jut, ezért a kötvényből származó hozama magasabb lesz, mint a névleges kamat.
Árfolyam - hozam kapcsolata
Minél magasabb a hozam, annál többen szeretnének pénzt befektetni, de annál kevesebben kívánják a befektetésüket eladni vagy hitelt felvenni. A piaci hozamszint az a szint, amelyen a befektetni kívánt pénz és a felvenni kívánt pénz mennyisége a piacon egyensúlyba kerül. A piaci hozamszint a futamidőtől függően más és más lehet, így pl. beszélhetünk egy napos, egy hónapos, egy éves, két éves stb. piaci hozamról. A piaci hozamszint mértéke folyamatosan változik olyan tényezők hatására, mint pl. A makrogazdasági környezet (infláció, államháztartási és fizetési mérleg hiány, stb) vagy a kötvény kibocsátója fizetőképességének alakulása. A napi változás általában kicsi, nem nagyobb, mint néhány század vagy kiugró esetben néhény tized százalék, ami azonban a kötvény árfolyamában a hátralévő futamidő hosszúságától függően már nagyobb - szélsőséges esetben akár a fél-egy százalékot megközelítő - változást is okozhat. A piacon a kötvények árfolyama mindig arra a szintre áll be, amely mellett a kötvény lejáratig tartó hozama megegyezik a piaci hozamszinttel, hiszen alacsonyabb hozam mellett nem akadna vevő a papírra, magasabb hozam mellett pedig eladót nem találnánk rá. A kötvények piaci ára ezért a futamidő során naponta változik, mégpedig ellentétes irányban, mint amerre a piaci hozamszint.
Befektetési időszakra jutó hozam
Amikor a kötvény mai (piaci) hozamáról beszélünk, akkor a hozamot mától a futamidő végéig szóló időszakra értelmezzük, a kötvény mai piaci árfolyamával számolva. Ön a futamidő alatt bármikor megvásárolhatja a kötvényt, majd még a lejárat előtt el is adhatja azt. Ebben az esetben Önt a vétel és az eladás közötti időre jutó hozam (az ún. befektetési időszakra jutó hozam) is érdekelni fogja. A befektetési időszakra jutó hozamot az határozza meg, hogy Ön mennyiért vásárolta meg a kötvényt, a tartási idő alatt mennyi kamatot kapott rá a kibocsátótól, milyen árfolyam sikerült eladnia. Ha a vétel és az eladás között a piaci hozamszint nő, akkor a befektetési időszakra jutó hozam alacsonyabb lesz, mint az a hozam, amelyen Ön a kötvényt vette, és viszont.
Miért és hogyan hat a piaci hozamszint változása a kötvények árfolyamára?
Tegyük fel, hogy Ön valamikor névértéken vásárolt egy 100.000 Ft címletű, két év futamidejű, fix kamatozású, évente 10% kamatot fizető kötvényt. (A 10 %-ot hívjuk a kötvény névleges avagy nominális kamatának.) Egy év elteltével, amikor Ön megkapta az első év után járó 10.000 Ft kamatot, az egy éves futamidőre szóló piaci hozamszint már csak 7% volt. Ez azt jelenti, hogy aki ekkor akarta egy évre befektetni a pénzét, már csak olyan lehetőségeket talált, amelyek 7%-os hozamot hoztak.
Mennyit ért ekkor az Ön - most már csak 1 éves hátralévő futamidejű - 7% kamatot fizető kötvénye?
Nyilván annyit, amilyen árfolyam mellett a kötvény hozama éppen 7% lesz. A kötvény a lejáratakor 110.000 Ft-ot fizet a tulajdonosának (100.000 Ft tőkét + 10.000 Ft kamatot). Azt az összeget keressük tehát, amelyet 7%-kal megnövelve éppen 110.000 Ft-ot kapunk, azaz a kötvény 102.803 Ft-ot ért (102.803* 107%= 110.000). A kötvény vásárlója ugyanis 102.803 Ft-ot fizetve a kötvényért, és azt a lejáratig megtartva, ugyanúgy 7197 Ft (7%) hozamhoz jut, mintha bárhol máshol helyezett volna el 102.803 Ft-ot egy évre, 7%-os kamatra.
Ön nem tartotta meg a lejáratig a kötvényt, hanem az első év után eladta 102.803 Ft-ért, ezzel a 10.000 Ft kamaton felül 2803 Ft árfolyamnyereséghez, összesen 12.803 Ft jövedelemhez jutott. Mivel Ön 100.000 Ft-ot fektetett be, a kötvényéből a piaci árak kedvező alakulása miatt végül összesen mintegy 12,8%-os éves hozamhoz jutott (ez a korábban említett befektetési időszakra jutó hozam)!
Látható tehát, hogy hiába volt fix kamatozású az Ön kötvénye, Ön csak a teljes két évre szóló hozamot ismerhette előre (évi 10%). A kötvény vásárlásakor nem tudhatta, hogy végül mekkora jövedelemre fog szert tenni, ha arra kényszerül, hogy a kötvényt a futamidő lejárata előtt adja el, hiszen a vásárláskor még nem láthatta előre, hogy milyen árfolyamon sikerül majd értékesítenie a kötvényt.
Mi az összefüggés a kockázat és a hozam között?
Bármilyen befektetésről legyen is szó, hozamának nagyságát kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják előre nem látható, véletlen események. A kockázatosabb befektetések (pl. részvények) erősebben ki vannak téve véletlen hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (pl. rövid lejáratú állampapírok).
Általános nézet - amelyet a múltbeli adatok is alátámasztanak-, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama. A várható hozam azt fejezi ki, hogy az adott típusú befektetésektől hosszú távon, éves átlagban mekkora jövedelemre számíthatunk. Minél kockázatosabb azonban egy befektetés, annál nagyobb eséllyel és mértékkel fog az Ön egyedi befektetésének hozama eltérni - pozitív vagy negatív irányban- a várható hozamtól! Az egyedi befektetés kockázatát növeli, ha a befektetést a megszerzését követő rövid időn belül kívánja értékesíteni, így a legtöbb befektetés esetében a hosszú távú gondolkodás és befektetői szemlélet a kifizetődőbb.